A kökény-bogyó alapból erõsen fanyar ízû, de amikor a dér megcsípi (október, november környékén) becukrosodik és kásássá válik.

A megpuhulást a majdnem érett leszedett gyümölcsnél néhány órás fagyasztással is el lehet érni. Én legalábbis ezt szoktam csinálni. Október végén kimegyek az erdõ szélére (mivel leginkább erdõk és tisztások találkozásánál lehet fellelni), leszedem a gyümölcsöt és beteszem a fagyasztóba éjszakára. Másnap hagyom kiengedni és csak ezután dolgozom fel.

A korábbi leszedés oka az, hogy a hidegebb idõk beálltával a madarak is rájárnak és nem marad elegendõ szép szem a bokrokon. Persze soha nem pucolom le a teljes bokrot, csak kb 1/3-át, mert tényleg kell az állatoknak télire ennivalónak.

A kökény kis mennyiségben mérgezõ anyagokat tartalmaz, amik a fõzés hatására lebomlanak, ezért nyersen túl sokat ne együnk belõle! (Néhány szem kóstoló azért nem fog megártani :) .)

A belõle fõzött lekvár, szörp vagy zselé íze és színe felveszi a versenyt az áfonyával, habár nem hasonlít hozzá. Inkább olyan mint a régen kapható marmaládé, vagyis a vegyes gyümi lekvár. A színe annál mélyebb bordó.

Én általában szeretem a vadon termõ gyömölcsöket, mert sokkal aromásabbak és különlegesebbek, mint a nagy termõképenységre kitenyésztett nemesített gyümölcsök. Állítólag a vitamintartalma is magasabb a természetes élõhelyükön elõforduló növényeknek, ami logikus is lehet, mivel nem mesterséges módon vannak a növekedéshez szükséges tápanyagok biztosítva a növény számára. A kökény kifejezetten egy ilyen aromás, magas vitamintartalmú  vad gyümölcs. Magas a C-vitamin, A-vitamin és vas tartalma. A kertben is ültethetünk vesszõrõl hajtatva vagy akár magról is kikel és akkor nem kell érte versenyezni a vadállatokkal.

Szeptembernek mindjárt vége, úgyhogy ha szeretnél kökénybõl lekvárt készíteni, fel kell deríteni a terepet elõre, hogy honnan fogod leszedni. Ez egy izgalmas családi kirándulás keretén belül is történhet, jó sok sétával ami kifejezetten egészséges.

 De ne feledd! Természetvédelmi területrõl ne gyûjts!


Kép:
By Ettore Balocchi (Rosaceae - Prunus spinosa-3Uploaded by Amada44) [CC-BY-2.0], via Wikimedia Commons